Tivadar bámészkodó és barátkozó blogja

Mi újság itthon?

2012-02-09T16:04:00.001+02:00

Mindenkit puszilok, most jöttem meg a karácsonyi-szilveszteri vakációból, sítáborban voltam. Jó volt, de azért két hónap sízés: rengeteg, azt is meg lehet unni. Repülővel mentem az Alpokba, onnan vissza már vízibiciklivel jöttem a Ferihegyig, aztán busszal Kolozsvárra.

Látom itt is jó nagy hideg lett! És bekapcsoltam a tévét, hogy megtudjam, hogy mikor jön a meleg, mert a meleg miatt jöttem haza.

Hát látom, hogy közben előrehoztátok a választásokat. És már túl vagytok a koalíció megalapításán is, felállt már az új kormány, most szavazzák meg. Miért nem írtátok meg ezt legalább egy SMS-be? Hogy jöjjek haza, és szavazzak arra, akire mondjátok.

Látom bejutott a parlamentbe az eremdéesz, valamint Frunda és Eckstein. Valamint Kötő Jóska, aki Csata Zsombort és Kurkó Dénest képviseli. Nem értem miért volt az a nagy izgalom?

Látom, kiesett a parlamentből a pészédé, csak a Prosztyenák jutott be, ő is a függetlenek között. A pénélé teljesen eltűnt a palettáról. Más magyar párt nem jutott be. Jól értem, hogy nem is indult?

Van egy fiatal miniszterelnök, nagyon szépen olvas magyarul, még ma leteszik az esküt. Láttam a tévében, hogy a parlament tele volt az újrakezdés reményével, mindenki puszilózott, főleg az Udreáné.

Továbbra is problémás a ciánkitermelés. Sokan ellenzik, mert a cián kitermelése mellett rengeteg arany keletkezik, és azt a rengeteg aranyat nagyon nehéz biztonságosan tárolni.

Magyarul is tud olvasni az új miniszterelnök!

2012-02-08T22:49:00.001+02:00

Erös pistá
Tokáj bor
Báláton
Hojdú szóboszlo
Hojdu Gjozo
Gjongji
Ónjád picsájó
kjúrtos kólács
ozoszep, ozoszep, nyá-nyá-nyá-nyá zeme kek, nyá-nyá-nyá-nyá zeme fékété

Dolgozat

2012-01-12T21:35:00.001+02:00

Gyerekek, az olimpija a Zemberiség (Gesztenyev, 1982:22; Gyepretoj, 1977:42, idézi Pecsenyev) egyik legnagyob mozgallma (Cseresznyev, 1979:31). Meg külömbőztetünk téli és nyári olimpiját (Kemencev, Kisbencev és mtsaik, 1988:21). A téli olimpiját tél víz idelyén (Olek és Bolek, 1984:121), a nyári olimpiját nyár víz idelyén szervezik (Jegenyev, 1984:39). Az olimpijai spórt ágak még pedig a következők: csel gáncs, 5 tusa, ló vaglás, lapta rúgás, vivás, ez pedig két féle: hasba szurás és törbe csalás, pilanngó uszás, bírkózás, kézi lapda, céllba lővés, szemky lővés, kosár lapta, bili árd, csable csacsi, kaja-kenú, jékkorong, gim masztika, talaly tórna, ló lengés, fele más korlát, suj emellés, kar nyújtás, valamint ló, vas, polo és víz, i, polo.

Egy baj elnevezésének rövid története

2011-11-03T20:45:00.001+02:00

A forradalom és szabadságharc idején úgy nevezték: lustaság.

A századfordulóra, Ady Endre korára már új nevet kapott. Úgy hívták, hogy neuraszténia.

Aztán jöttek a hatvanas évek. Akkor találták fel a farmert, akkor szálltak rá a Holdra és abban az időben jelent meg az emberiség történelmében a csikló. Ekkor, a hatvanas években, ismét új nevet kapott: stressz.

A nyolcvanas években Erzsibiri már így nevezte nekem: tavaszi fáradtság. Később Sári már úgy tudta, hogy olykor elsavasodik az emberi szervezet, azért van. Sok a C-vitamin, a Hangyatej és az Aszpirin. És egy picit több réz szívódik fel a kelletnél az agyban.

Aztán jött Mariska-Rozáli, biztos volt benne, hogy nem tavaszi fáradtság, nem is stressz, hanem: folsav-hiány. Azt mondta nekem, hogy a folsav vinettával kerül be a szervezetbe és menstruációval ürül. Rengeteg vinettát sütöttünk és kopasztottunk meg azon a nyáron.

Jöttek kilencvenes évek, és kiderült – Ella is, Bella is ezt vallotta – hogy bedugult csakrákra vezethető vissza az egész. A szeretkezések fele a csakrák kidugaszolásáról szólt. Titokban nem hittem benne.

Az új évezredben Jucikarolina, olvasmányai alapján, biztos volt benne, hogy ez az egész: felszívódási zavar. Kinek a tej, kinek a liszt – nekem például a mákoslaska - nem szívódik fel rendesen, és így az agyba nem jut elég sárgaréz.

Amikor matematikus tanítja a parkolást

2011-10-28T12:35:00.002+03:00

Mint tanuló autóvezető még a tavasszal rábukkantam a következő szövegre az interneten (forrás: http://www.databoxer.com/v1/uploads/webkresz_hu/hu/letoltesek/30/Parkolas.pdf)

Óriási hasznát vette az egész családom, eltettem az unokáimnak is, lefordítottam tolték és csagatáj nyelvre is annak, aki nem ért magyarul, és nektek is ajánlom.

(A szöveg még folytatódik, de ide csak az első oldalt másoltam be):

Transindex rovat: Megszokás első látásra

2011-10-21T13:49:00.001+03:00

Ide kattintva nyílik: http://magyari.transindex.ro/?cikk=710

Amikor megadják a fűtést

2011-10-14T13:19:00.002+03:00

– Ezek még mindig nem adták meg a fűtést, Vaszi – mondta Tokány néni, hivatásos szomszédasszony, a férjének.

Folytatás a transindexen: http://magyari.transindex.ro/?cikk=706

Angol és magyar közös himnusz

2011-06-18T08:48:00.001+03:00

Mondtam egyszer valami nemzetközi értekezleten egy angol lánynak, keresve a messze vezető beszélgetés nyitját, hogy:

- Tudod, hogy a mi himnuszunk is, a tiétek is úgy kezdődik, hogy “Isten”, és mind a kettő egy ima? A miénkben a népért imádkoznak, a tiétekben a királynőért.

Később hallom, hogy újságolja valakinek:

- Képzeld, ugyanaz a himnuszuk van, mint nekünk, csak nálunk a szövegben a “királynő”, náluk pedig a “nép” szerepel.

Valahogy így gondolhatta:

Isten, áldd a királynőt
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhödt’ e fehérnép
A múltat s jövendőt!

Művészfilm

2011-06-11T09:37:00.001+03:00

A filmfesztivál kapcsán

Legényéletem magányában néha elaludtam este a könyv vagy a televízió mellett, hogy aztán egy-két óra múlva felébredjek és a távirányítóval lekapcsoljam.

Egyszer így felriadok, hogy a szobában halk, ütemes ropogás van, valami ilyen, hogy: hrap, hrap, hrap. Mint a hó ropog a láb alatt mínusz tizenhúsz fokos hidegben. Látom, hogy talán nem is a tévéből jöhet ez a hrap, hrap, hrap, mert ott adásszünet van: hófehér, sértőn világító képernyő, fekete bolhákkal. Pedig elalvás előtt az a bizonyos szent és sérthetetlen tévécsatorna ment éppen nálam is, mint sokmillió erdélyi magyar lakásban. És ismét egy meghatározó, vitán felüli magyar filmes személyiség nagyon értékes filmje következett volna.

Hrap, hrap, hrap, hrap. Felkeltem, megvizsgáltam az antennát, hogy mi lehet, miért fehéredett el a kép. A fokozódó hrap, hrap mégis a tévéből jött. A hófehér képernyő közepén megjelent egy picike, fekete pont. Erősödött, lassan nőni kezdett, de nagyon lassan.

- Kiég a képcső – gondoltam.

Fordítva ég ki. Mert amikor kiég a képcső, akkor a képernyő fekete és a közepén egy fehér pont világít.

A folt egyre növekedett, mintha közeledne felém, és ahogy nőtt, a tévé egyre hangosabban mondta, hogy hrap, hrap, hrap. Kikapcsoltam, visszakapcsoltam. Megdöngettem az oldalát. Bárhol jártam, minden családban láttam, hogy szükség esetén jókat ütnek a tévén. Ököllel kell. Sőt, nagyanyám fakanállal is veregette volt a televíziót, valahol hátul, amikor “futott a kép”. Amikor bekapcsolták, mindig futott a kép. Öt perc verés elég is volt, a tévé észhez tért. Még egyet-egyet rezzent a kép, de nagyanyám már nyúlt a fakanálért, és akkor abbahagyta.

- Na jól nézünk ki, ha megint elromlik, pont most. – mondta akkor nagyapám, és lekurvázta a tévét. Nálunk nagyon kellett vigyázni mindenre, mert mindig “pont most” volt.

A sötét folt egyre nagyobb lett, függőleges irányban kissé megnyúlt, elkezdett feketén pulzálni, és nőtt, nőtt a fehérség közepén. A pulzálás ütemére a tévé egyre recsegőbben, sértőbben mondta: hrap, hrap, hrap. Aztán feje lett ennek a sötét nyúlványnak, fekete kendője, fekete szoknyája. Már látszott, hogy nem a semmi ment - hrap, hrap, hrap - hosszú percek óta a szent és sérthetetlen tévécsatornában. Hanem egy vitán felüli, magyar filmes személyiség meghatározó filmje. Egy fekete vénasszony közeledett a havas pusztában. Jött a tanyáról a banya, hrap, hrap, hrap.

Belealudtam. Éjszaka közepén a megkerülhetetlen filmes személyiség dolga végeztével megint felébresztett, hogy hrap, hrap, hrap. A fekete szipirtyó tért vissza a képernyő közepébe, a tanyára, a havas pusztában, tíz percen keresztül.

Házasság előtti orvosi vizsgálat csak két percet tart.

2011-04-07T23:39:00.002+03:00

- Először is Boldog Kőházat Kívánok! Levették már egymás pulzusát? Mire várnak? Vegyék le szépen egymás pulzusát és diktálják be. Tüdejük a sajátjuk? Tüdőigazolást adok, a pecsét tizenhúsz pénz, aláírás szintén tizenhúsz, összesen hétszáz. Meg is nézhetem tüdejüket, ha akarják, az ingyen van. De most nyissam fel a mellkasukat? Altatás nélkül! Hideg van, és megfázhat a szívfityma. Lába mind a kettő a magáé? Gyerekbetegségek voltak? Kanyaró? Koriander? Krónikus bazsalikom? Jó. Nézzenek be egymás fülébe és torkába, diktálják be nekem az eredményt. Látnak valamit? Jó, akkor a szem is oké. Kőházat Kívánok!

---címke: Surgyelán utca

Tajdag néni

2011-03-17T21:50:00.002+02:00

Nagyanyám nagyon sokat bosszankodott attól, hogy a szomszéd bácsi vele ijesztgette a feleségét. A szomszéd bácsi a szomszéd nénit csak így szólította: “te, tajdag.”
Sokáig azt hittem, hogy a “Tajdag” egy szép, oroszos női név. Pedig a “Tajdag” csak a szomszéd néni beceneve volt, amit férjétől kapott.
Hogyan ijesztgette a bácsi nagyanyámmal a nénit?
Például úgy, hogy felgyalogoltak a lépcsőn az emeletre hozzánk. Elől a bácsi, mögötte félve pislogva a néni. És a szomszéd bácsi kifújta magát, azután ráhördült nagyanyámra:
- Te, Gizi! Te hova öntöd ki a kávézaccot?
Nagyanyám sóhajtott, és részvéttel nézte a bácsi vállai mögött pislogó szomszéd nénit. Tudta, hogy mindegy, hogy mit válaszol:
- Hát, a szemétbe, Sándor.
- Na, hallod, te, tajdag? Nem a kagylóba kell önteni, mert eldugaszolja.
Aztán máskor:
- Gizi! Te teszel a tejeslábosba egy kevés vizet mielőtt a tejet beletennéd, hogy ne ragadjon oda?
A néni beletörődve pislogott. Nagyanyám arra gondolt, hogy a néni biztosan nem tesz vizet a tejeslábosba, ezért – hogy ne legyen baj - így válaszolt:
- Nem teszek.
- Na, hallod te, tajdag? Nem kell víz bele, mert csak felhígítja.
Egyszer nagyanyám már nagyon unta a bíráskodást…
- Gizi, szerinted melyikünket üti meg előbb a guta: engem vagy az asszonyt?
- Téged, na, téged, Sándor!
- Na, mit mondtam neked, te tajdag? Akkor aztán ápolhatsz évekig!

Egyszerűsített honosítási eljárás

2011-01-31T23:26:00.002+02:00

- Kérem, mondja utánam hangos szóval: “Gyön-gyi”!
- Gjon-gji!
- Kérem a következőt!

Ha nagy leszek, román leszek

2010-11-16T19:27:00.003+02:00

Román óvodába írattak, mert a magyar csoportban nem volt elég hely. A hetvenes évek első felében…

A román óvónéni kedves volt velünk, jól éreztük magunkat. Tanév végére meg kellett mutatni a szülőknek, hogy nem jártunk hiába román óvodába. Népi táncot kellett volna betanulni, persze románt. A tánc nem nagyon ment, talán nem voltunk hozzá elég ivarérettek. Helyette lett egy óvodás szavalóest. Román gyerekverseket kellett betanulni. Olyant, mint például a “Kecelus”:

“Kecelus ku perul kréc…”

Úgy döntöttek az óvodában, hogy ha nem is táncolunk, de a verset mindenképpen román népviseletben adjuk elő.

A román gyerekek jó részének falusi nagyszülője volt, így mindenkinek került szép, hagyományos kis öltözék, kinek a maga vidéke szerint: mezőségi, máramarosi, szilágysági. A nagyszülői faluból. (Amúgy románok akkor már kereken 2049 éve laktak Kolozsváron.)

Velem mi legyen, honnan lesz nekem ősi román népi viseletem? Városi, székely-magyar nagyanyám varrni tudott, és azt mondta: na, ő ezt elintézi. Adott rám egy fehér nadrágot és egy fehér inget. Utána bekapcsolta a tévét, ahol sűrűn volt népzenei műsor.

- Kapcsoljátok ki, mer’ curáj zene van! – figyelmeztetett azonnal a konyhából nagyapám, és ez nem lepett meg, mert ilyenkor előbb-utóbb ezt szokta mondani valaki. De nagyanyám a tévében akarta megfigyelni, hogy miképpen vannak feldíszítve - fehér gatya és fehér ing alapon - a román legények.

Szerzett valahonnan egy barna színű széles pántot és azt a derekam köré kötötte, a fehér ingem összefogva a fehér gatya felett. Olyan volt, mintha szép széles bőrövem lenne. De csak nem néztem ki még eléggé románnak, főleg tejfehér bőrrel és sárga hajjal. Inkább kis bakkszásznak. Na, le van szarva, kiugrott a szomszédos cérnaboltba, és vett egy jó széles trikolórt. Ezen a trikolóron a színek egyfelől hőseink vérét, másfelől a magától termő aranyló búzát, illetve hazánk bámulandó kék egét jelképezték. Ezt a szalagot mellemre igazította átlósan, mint a mai polgármestereknek.

Az ünnepségen sorra szólították a kulisszák mögül feldíszített gyerekeket. A szülők tapsikoltak a sok szép hagyományőrző román ruhának, de, hát, már láttak volt olyant eleget az elmúlt kerek 2049 esztendőben. És akkor jöttem én. Széles trikolórban. Vastaps, felállva.

------------------------------------------------------------------------------------------

Hasonló eddigi bejegyzések:
Miért nincs telefonos épület, ahol most lakom?
Hogyan került Matyi bácsi, Jászai néni és a fürdőkád a Mennyből az angyalba?
Decsebál a kardjába dőlt, Stefán vajda pedig egy szép nyári napon lehunyta a szemét.
Evolucionizmus, a majom és Ádám és Éva az iskolában
Román szexuális nevelés 1985-ben

Téli időszámítás

2010-10-26T20:09:00.002+03:00

- Halló! Kérem szépen megmondani, hogy vasárnap előre kell vinni vagy hátra egy órányival az órát? Hallottam a tévében, hogy ennek az irányát ezután minden évben az Ügyvezető Elnökség dönti el…

- Ez attól függ! … Például ön kiváltotta már a szeretkezési kuponjait az Ügyvezető Elnökségtől?

- Nem, de szándékomban áll.

- Hm. Naúgye! Tudja, hogy január elsejétől a kuponok nélkül nem szeretkezhet?

- Hallottam a tévében. Akkor sem szeretkezhetek kuponok nélkül, ha kopasz vagyok?

- Nem. Valóban: eddig, ha tök kopasz volt, akkor fel volt mentve. De most már ez sincs, felzárkoztunk! Schengeni övezet, miegymás, tudja...

- Remélem nem késtem el. Azt hallottam a tévében, hogy év végéig kivehetem ezeket a kuponokat.

- Nem késett el, de bónusz szeretkezési kuponokat kap, ha nem hagyja az utolsó napokra. Ha el akarja kerülni az évvégi sorbanállást. Többféle bónusz kupon van. Például orális is: egykezes orális, kétkezes orális, kéznélküli orális…

- Nem fogom elkomplikálni, mert a partnerem is lány, mint én.

- Önnek akkor miért van férfihangja? Ezt csak személyes kíváncsiságból kérdem. Mert az én partnerem is lány, és nekem is férfihangom van.

- Mert a kommunizmusban születtem, és rosszul regisztráltak a statisztikai hivatalban.

- Értem. Na, de visszatérve: ha nem hagyja utolsó percre és idejében kiváltja a szeretkezési kuponokat, akkor mást is nyerhet! Éspedig szilveszterre bebiztosíthatja az ünnepi vacsorát: félzsíros májkrémet nyerhet.

- Nem szeretem a félzsíros májkrémet.

- Hát ebben az esetben nem tudom, mit lehetne tenni... Kíván panasszal élni? Lépjen fel az Ügyvezető Elnökség honlapjára, regisztráljon és írjon véleményt! Ugy-vezeto-elnok-seg, kukac, pont, gov.

- Ja, nem! Legfennebb nem veszem fel a nyereményt.

- Na ne tessék viccelni, azt nem lehet. A félzsíros májkrém romlandó, azt hűteni kell. Ha nem váltja ki idejében a májat, fekbért kell fizetni érte. Plusz hűtési pótlék! Apropó, van már hűtési kártyája ? Felvette?

- Van hűtési kártyám, de azt hiszem, sajnos, lejárt.

- Jaj, hogy lehet így élni, uram!

- De kiveszem a kenőmájast és átadom másnak!

- Jó. De a saját felelősségére!

- Persze.

- Amennyiben erről nyilatkozik!

- Hol kell ezt?

- Közjegyzővel karonfogva kell megjelenni, nálunk.

- Mikor?

- Minél hamarabb, már akár hétfőn reggel, nyitáskor. De vigyázzon, mert vasárnap áttérünk a téli időszámításra!

A bakter

2010-10-22T21:17:00.004+03:00

Azt álmodtam az éjjel, hogy befuccsolt a román állami vasút. De teljesen. Szélnek eresztették a tizenhúszezer alkalmazottat, mind, mind, mind.

És szélnek eresztették Lalit, a baktert.

Állagmegóvás érdekében lefóliázták a vagonokat, gondosan bekenték a síneket azzal az anyaggal, ami ingyen volt, mert volt bőven a raktáron: fenil-trioxid-karamellel.

Na, de szélnek eresztették Lalit, a baktert a Koronáról. (Kolozsvár-Csíkszereda útvonal, oda és vissza.)

Gyűjtés indul a kolozsvári magyar diákok körében Lali és családja megsegítésére. Jótékonysági koncertet szerveztek az egyetemen, felléptek a diákkórusok és a diákszínjátszók. Doktor Magyari Tivadar, tagozatvezető rektorhelyettes rendelkezésükre bocsátotta a dísztermet. Ingyen. Annyit kért: oltsák el a lámpát, ha eljönnek, és ne ragasszanak rágógumit a székek alá.

Lalit felterjesztették kitüntetésre. Köztársasági érdemrend nagykeresztje, a pánttal.

- Ez ki? – kérdezte Orbán Viktor a kabinetfőnöktől az előterjesztéskor.

- Ez az ember biztosította ezernyi székely fiatal kedvezményes utazását hetente haza. Illetve évente Tusványfürdőre, a Gyurcsány-korszakban.

- Hm. Nem semmi ez, kedves barátaim!

--------------------------------------------------------

továbbiak: http://tivadarhumor.blogspot.com/

Kreatív blogger díj

2010-09-29T21:24:00.002+03:00

Részletek itt

Kovács-Szabó János István középső lánya lakodalma: a menyasszony nem ismeri a meghívottakat

2010-08-13T12:44:00.002+03:00

Nem baj: az anyja ismeri és bemutatja őket neki, amint kanalazzák a levest:

- Azok meg kik ottan?

- Azok Gurbucánék és a gyerekeik. Ez itten meg Bulugyánné, a régi blokkból, a tavaly halt meg nekije az ura. Nem ismered őket, fijam, mert még nem voltál megszületve, amikor ezek az emberek még léteztek.

- Az a banya itten ki?

- Az Csilluka, te! Manci báttya keresztlánya. Jaj, baszamafülit nekije még máma, ez nem még ismeri meg a rokonokat!

- Áhá, Manci báttya, aki meghalt…

- Dehogy halt meg, há ott ül a földön né, nem még találja az egyensúlyát, rágná ki a nyavalya a belit annak a részeges pofájának még máma.

- Azok ottan sokan, akik ordibálnak, azok András résziről vannak…

- Dehogy vannak, hogy lennének András résziről, fijam! Hát az ottan Mámáci néni és Búzaelvtárs bácsi a Csérélétől. Ottan is dolgoztam egy csomót. Nyújtottam a nyakamat értetek, baszamafületeket. És az Buba és Duda néni a Omécsélémétől. Egy szekcióban voltunk, aztán áttettek minket oda a nyavalyába. Na, és akkor onnan, a nyavalyából, itt vannak Cupánék, Turgyán és Czefréné és Czefrénének a menye. Őket is mind meg kelletett hívjátok. A Czefréné mindkét keresztfiának voltunk az esküvőjén apáddal. Az ottan meg a Bolond Turbucánnak a fia, a normális, mert két fia van nekije, egyik bolond, mint ő, aztat nem még kelletett meghívjátok, és a másik, a normális, na az itten van. És annak az anyósa ül mellette, te nem még ismered őket, mert kicsi voltál, amikor ők léteztek.

- Üh…

- Aztat a bácsit, Cucujka kereszapád mellett, az asztal alatt megismered? Nem! Apádnak volt főmérnöke a Romünijá Hárnikánál.

- Milyen Cucujka? Mi az a Romünija Hárnika?

- Az már nem létezik: gátá!

- Hogy kerül ide?

- Úgy, hogy nagyapád a kollektívben helyettesítette, ott azótától nagyon megbarátkoztak, és az anyósa, Demisszia néni, elintézte, hogy Bercike nénnye bejusson a Réméfébe, targoncásnőnek. Aztán onnan nyugdíjba ment, de már nem mint targoncásnő, hanem valami más. És akkor apád cserébe elintézte nekijük, hogy a fia bekerüljön almérnöknek a Szürguincába. Amikor Szürguincát privatizálták és megszüntették az olaszok, akkor át kelletett menjenek apáddal együtt a Szikragyárba, mer ottan átvették őket: apádat csifra számlálónak, őtet egyenesen főmérnöknek, mert volt nekije egy esti egyeteme. És akkor, amikor felépült a metró Kolozsváron, a Szikragyárból kivált a Réméfé, a komposztgyár. Azótától ottan dolgozik.

- Ki az a férfi , aki ottan az asztalra felállt és részegen románul ordibál? És bozgorozza a vendégeket. Olyan ijesztő…

- Az Dezső báttya fia, Aladárka, az első házasságából, te, hát nem tudod?!

- Román?

- Nem, román az, te! Jaj, baszamafülit, nem még ismeri meg a saját nyámjait se ez a gyerek! Nem román. Csak volt nekije egy agyvérzése, és azon az oldalon vérzett el az agya, ahol a magyar tudás van. A sok hólapátolástól kapta az is az agyvérzést, fijam, mint a nagyapád. Nekije is mind az orrán jött ki az agyvérzése. Na, nem még volt mit csinálni: őtet is meg kelletett hívjátok, fijam.

Közbeszól maga Kovács-Szabó:

- Dehogy a hólapátolástól. Attól nem kapnak ilyet. Nekem ne mondja senki!

………………………………………………………

Más “Kovács-Szabó” bejegyzések: ITT

Felkészült szülők az iskola előtt, érettségi alatt

2010-07-17T23:40:00.007+03:00

- Sokat léptünk előre a huszadik században: atomenergia, relativitás, panamacsatorna, a csikló felfedezése a hatvanas években, a falusi turizmus, Holdraszállás… Ezek közül valamelyiket fel fogják adni ma az érettségin, jó lesz vigyázni!

- És mindezekből nem keveset köszönhetünk Lenin elvtársnak!

- És Nyegrú vodă csel Bun si Vityáznak, aki hatnegyedszázharminckettő éve lépett trónra! Ezért lesz ma este tűzijáték. Kerek évforduló: biztos lesz valami belőle az érettségin, jó lenne vigyázni!

- Hű!

- Egyfelől vannak, akik szerint Lenin elvtárs nem is volt elvtárs, és másfelől vannak, akik szerint nem is volt Lenin. Ezt szószerint le kell írni, hogy jó legyen!

- Bizony, bizony!

- És Wass Albert, Rejtő Jenő valamint Micimackó kerek évfordulók vannak: magyarból is jó lesz vigyázni!

- Bár az is igaz, hogy világtörciből a tavaly Andreea Escát húzták ki, pedig Popészkú Vodă csel Fericsit mille bicentenárium volt…

- Nem ő volt az, akit úgy gyilkoltak meg, hogy mérgezett bottal ütötte fejbe a cár megbízásából egy törökbarát osztrákmagyar bojár?

- De!

- Nem! Az Rádú csel Smékér volt.

- Valaki tudja pontosan, hogy mikor és hol ígérte meg a Sütő mamája a könnyű álmot?

- Igen: a cöveklábú asztalnál és naphaladáskor.

- Nem! Fordítva: naphaladáskor és a cöveklábú asztalnál. Félrevezeti az embereket!

- Ha két párhuzamos mellé három balidomot rendelünk nagylábujj-szabállyal, akkor hogy hány párhuzamos találkozik a végtelenben lent, és hány odafent?

- Azt mondja meg inkább, hogy kell pontosan leírni: Bolyai a semmiből az újat, vagy újból a semmit teremtette meg?

Kovács-Szabó unokája nem olvasta el a regényt a román irodalom érettségihez

2010-06-13T23:41:00.002+03:00

Szerencsére Kovács-Szabó János Istvánné látta a regényből készült filmet a tévében. Ezért diktál az unokának. (Maga Kovács-Szabó János István valamit dolgozik a sarokban, mert most is van egy kis csubuk munkája.).

- Ion és Florika szerették egymást, de az az igazság, hogy Florika csak rühelődni keletett nekije. De ne úgy írjad, hanem írjad aztat, hogy Florikának nem volt földje, Ionnak meg a föld jobban keletett, mint egy feleség. Érted? Akkoriban úgy volt, külön volt a rühelődés, de a végin mindig a föld számított. De közbe ottan volt Anna is, aki a részeges Bácsúnak volt a lejánya, és Ion eztet az Annát szemelte ki magának a föld miatt. Mert nekijük volt sok földjük. Ionnak Galentás volt az apja, de nem még tudom mi az, aztat ne írjad, hagyad ki a helyit. De ilyen cerány volt az egész, csak volt köztük szerecsia is, meg gazdagabb is. Szóval Anna apja volt Bácsú. Eszedbe jut majd a fogorvosról a kilencedikről, az is Bácsú, hogy a nyüvek rágják ki a belit annak is még máma. Az is egy olyan nagy cerány. Láttad, János, nem volt jó az a sárga kocsi, keletett nekijük venni aztat a pirosat? Veled beszélek, baszamafüledet!

- Ühh.

- Bácsú a lejányát egy másik embernek, Dzsordzsénak akarta adni, mert az egy gazdag cerány volt. De mindenki tudta a faluban aztat, hogy miről van közbe szó. Mert meglátták egyszer Annát, hogy Ionnal rühelődik egy nagy nuk alatt. A pópa is mind bíztatta Iont, hogy csinálja csak fel Annát, mert háha akkor az apja könnyebben hozzája adja feleségül. Nem keletett őtet sokat bíztatni, baszamafülit még máma. Végül addig jár Ion éjjel hozzája rühelődni, ameddig jól felcsinálja. És akkor Bácsú kénytelen nekije adni a lejányát és vagy két bihajt is melléje. Érted? Na, de előtte jól megagyalja Annát, amiért olyan szégyent csinált nekije, hogy a fél falu összegyűlik, és akkor kiabálnak, hogy váj váj váj, damnyé! És először nem akar adni földeket nekijük. Aszmongya Bácsú Ionnak:

- Nucc dáu nyimnyik.

- Kum? Nyimnyik?!

- Nyimnyik!

- Nyimnyik?!

- Nyimnyik.

Na, aztán meg ez van: Anna megszüli a gyereket, amit Ion csinált nekije, amikor felcsinálta őtet. Aztán felakasztja magát a csűrbe és öngyilkos lesz bánatába, hogy Ion most már csak mind Florikával rühelődik félre. Na, várjál, mert addig még vannak dolgok! És le kell írni aztat is, hogy az osztrákok és a magyarok tartják elfoglalva végig a falut, mert ez abban az időben játszódik. A múlt századba. Nem ebbe a múlt századba, hanem a másik múlt századba. Na, és akkor csinálnak egy nagy nuntát, de már ott is Ion direkt, struccból is mind csak Florikával táncol, Annára nem még néz rá. Anna még ekkor nem akasztotta fel magát, az majd utána következik. Ion azér közbe kapott érte már valami földeket Bácsútól, és most már nem még izgatja magát. Eztet mind látja szegény Anna, és nagyon fáj ez nekije belül. Aztán Florika összeinkurkálódik Dzsordzséval, mert ők mind a ketten hoppon maradtak közbe. De ez mind még ezelőtt van, mielőtt Anna felakasztotta magát a csűrbe. Utána aztán Ionnak megint Florika keletett, de már nem csak rühelődni, hanem feleségül, mert földje már volt nekije. Na, de itten van a baj, mert Ion a földeket elveszteti! Meghal a gyerek, és a volt apósának retrocsedálják a földet, és akkor már megint nem keletett nekije Florika, de most már Dzsordzsénak sem, mivel aztat is felcsinálta már mindenki. Na, a végin Dzsordzsé úgy kupán üti Iont, hogy az meghal, és akkor elviszik a börtönbe. A pópa nyer, mert a végin a biszerikára írják az összes földeket.

Angol hangtan: vőrd, fájl, gőrl, bikóóz

2010-05-08T23:41:00.003+03:00

Nemrég résztvettem egy budapesti tanácskozáson, ahol felváltva kaptak szót magyar és EU-s szakemberek. A közös nyelv az angol volt. Azaz a helyieknek a Hunglish. És akkor jutott eszembe, hogy erről a budapesti angolról nem írni a bámészkodó és barátkozó blogban nagy kihagyás volna…

Tekintsünk egy kis hangtant. Ismerkedjünk meg a budapesti angol egyes beszédhangjaival.

1. A ÉJ hang.

Nagyon gyakori és nagyon fontos az angol nyelvben. Törekedjünk arra, hogy szép tisztán ejtsük, szép magyar É-vel. Jó hosszú, tiszta É-vel, mint például ebben a szóban:

Kréjzí (=bolond, lökött, dilis).

Hasonló magyar szavak irányzékul: Géjza, bélyeg, kevély, kedély).

Vannak, akik elharapják a szép magyar É-t és röviden ejtik, azaz elnagyolják, eldunnyogják. Na, ezt nem szabad! Tessék fogorvoshoz vagy logopédushoz fordulni!

Ha kétségeink támadnának, hogy jól ejtjük-e, inkább használjunk dupla É-t, és akkor nem tévedünk. Ezt a hangtan “nyújtott É-nek” nevezi (ami a nyújtatlan É párja), de ilyen a magyar nyelvben nincs, a magyarok találták fel ekszkluzív az angol nyelv számára:

Mééjbí (= lehet, talán)

Trééjn (=vonat)

Rééjn (=eső)

Szpééjn (=Spanyolország)

Plééjn (rónaság vagy repülőgép)

Brééjn (=rántott agyvelő, somogyi pékné módra).

Géj (= vidám köcsög)

Hosszabb szavakban erős zenei hatása is van: komplikééjtíd (=bonyolult). Észrevehettük, hogy nyelvünk ősi beidegződése folytán az ÉJ hangot követő szótagban az I betű sokszor megnyúlik. Ez lesz az úgynevezett nyújtott Í (hangtanilag: a nyújtatlan Í-nek párja), de mi írásban egyszerűen hosszú Í-vel jelöljük.

2. Az ÁJ hang.

Ez a ÉJ-nek a mély hangrendű párja, és nagyon fontos ezt is szép magyar Á-val ejteni. Csak úgy érdemes! Nem árt, ha úgynevezett nyújtott Á-t használunk (ami nyelvtanunkban a nyújtatlan Á-nak a párja). Az úgynevezett taposott vagy elnyelt Á tilos! Úgy a brit szigeteken és az amerikai kontinensen beszélnek! (Mert, amint az iskolában tanultuk - helyesírás tanulása helyett -, Á hang van többféle: taposott és taposatlan; elnyelt és elnyeletlen.)

Krááj (= sírni, rinyálni). Vigyázzunk! – nehogy torokhangon ejtsük az R-et! Ez volna a nyelvtanban a dugott R-nek nevezett R hang. Ez egyébként a dugatlan R-nek a párja. Mondjuk el reggelente háromszor tükör előtt a dugatlan R gyakorlása végett: “Répa, retek, mogyoró”! És ezt: “Kirije eleiszon!”

Ennek az ÁJ-nak olyannak kell lennie, mint a következő magyar szavakban: gálya, papagáj, fájl, táj, Mihály stb.

Szmájl (= mosoly). Ha ezt így nem bírjuk kieejteni, mert éppen Pesten vagyunk, akkor mondjuk inkább így: szmájülü.

Szkááj (= mennybolt)

Szentrőláájzdö (= központosított).

Vrájt (= írni)

Nájn (= kilenc)

Rájt (jobb, jog). Többesszámban: rájc. Vigyázat, ennek a végén levő C-t horganyozott C-ként kell ejteni, ami megkülönböztetendő a a horganyozatlan C-től; az utóbbi egyébként a hangképzés szempontjából középső – mediális - interfobiális hang. De ezt az iskolában már tanultuk nyelvtanból, mindenki ilyeneket tanult nyelvhelyesség, fogalmazás és helyesírás helyett.

3. A hosszú nyújtott Ó

Ez a hosszú, nyújtatlan Ó-nak a párja. Na, ez nagyon fontos hang!

Ennek az iskolapéldája mindig ez:

bikóóz (= azért, amiért) Hasonló ejtésű magyar szó: glukóz. Ez a bikóóz nekem kedvencem. Ezért, ha tehetem, mindig megkérdem az így beszélőket, hogy: “Vááj?”

Más példák, gyakorolni, tükör előtt:

Clóóz (=bezárni)

Szupóóz (=feltételezni)

bój (=fiú)

Lássunk végre teljes mondatokat:

Váj áj em dizi? Bikóóz áj em in dzö trééjn. End dzö trééjn íz gojing veri faszt. (Mellesleg figyeljük meg ebben a mondatban azt a kulcsfontosságú hangkombinációt, hogy: dzö. Ez a névelő. Ejtsük határozottan: “dzö!!” – mert határozott névelő. És nagyon vigyázzunk, hogy közben ne harapjuk el a szép, tiszta magyar Ö betűt.)

Tééjk mi hóóm!

Góó hóóm!

4. Az Ő betű

Ez mindegyiknél a legfontosabb, ezért hagytuk a végére. Ki se menjünk a házból Budapesten, ameddig be nem gyakoroltuk:

vőrd (= a word szövegszerkesztő angol megfelelője)

szőr (úr, de nem az Úr, azaz az Isten, mert az így van: Lóórd)

gőrl (= lány)

Pípől (= nép)

Rídőr (= olvasó)

Ijiőőr (= esztendő)

Mőrdőr (gyilkosság). Vagy mőrdőrőr (=gyilkos). Ezt az utóbbi érdemes gyakorolni, mert sok benne az Ő. Reggel, amikor még frissek vagyunk, álljunk a tükör elé a budapesti kégliben. Nézzünk mélyen a tükörbe és mondjuk: “mőrdőrőr!”

Gyakorlatnak jó, ha a tükör előtt gyorsan mondjuk angolul, hogy “első, második, harmadik”: főrszt, szekőnd, szőőrd. Az utóbbiban a nyújtott Ő található, ami a nyújtatlannak a párja.

Szabály: ha az Ő-t szóvégi szótagban N betű követi, akkor az megrövidül:

Kveszcsön (= kérdés)

Eksön (= akció)

Direksön (= irány)

Az Ő hangunk a Cs után érvényesül a legszebben az angolban. A szabály az, hogy ha az Ő hang Cs hang után áll, akkor nyújtottá válik:

Fjúcsőőr (= jövő). Bettőőr fjúcsőr! – hangzik az ősi köszöntés.

Fekcsőri (=gyár)

Főrnicsőőr (= bútor). Ebben a szóban egyaránt megtalálható a kétféle Ő hang: nyújtott és nyújtatlan.

Csőőrcsíll (= a háború idején volt brit miniszterelnök magyar beceneve)

Két házinéni beszélget a náluk lakó diákokról.

2010-05-06T11:43:00.006+03:00

Csendesen nem tudnak beszélni, ezért - hogy ne zavarják a lakókat – inkább szűkszavúak:

- Hoznak?

- Csirkét!

- Csirkét?!

- S galambot.

- Galambot?

- Sülve.

- Jesszus!

- S pityókát.

- Krumplit?

- Azt is.

- Zuhanyoznak.

- Ezek is.

- Kétszer!

- Naponta?

- Igen!

- Jesszus!

- Kétszer!

- Reggel?

- S este.

- Ezek is.

- Jesszus!

- Tojást?

- Falusit.

- Pálinkát?

- Ritkán.

- Céklát?

- Nem kell!

- Úgy hagyja?

- Égve!

- Gépet?

- S körtét!

- Körtét?

- Körtét.

- Télit?

- Nyárit.

- S almát?

- Télit.

- Uborkát?

- Aztat.

- Aprót?

- Nem.

- Hát melyiket?

- A modernet.

- A nagyot?

- Rothadót.

- Szellőztet.

- Ezek is.

- Jesszus!

- Folyatja?

- A vizet.

- Céklát?

- Már kérdezted!

- Szárítja a haját.

- Naponta?

- Naponta.

- Nem lehet!

- Deigen.

- Jesszus!

- Issza a kávét!

- Tiédet?

- Övét.

- Az nem baj!

- De minek?

- Vasalnak?

- Ezek is.

- Naponta.

- Jesszus…

- Azt mondják: “Basszus”.

- Ezek is.

- Jesszus…

- Zárkozik?

- Kulccsal!

- Fürdőbe?

- Nemcsak.

- Szekrényt is?

- Kulcsra!

- Ezek is!

- Ráfordítja?

- Kétszer!

- Ezek is!

- Basszus!

- Rágcsálnak.

- Miket?

- Mindent.

- Tiédből?

- Ővékből.

- Az nem baj!

- De minek?

- Beszélget?

- Alig.

- Meghallgat?

- Semmit!

- Ne mondd!

- De.

- Basszus!

- Tanul?

- Dehogy.

- Akkor?

- Lófrál.

- Ezek is.

- Érdekes!

- Lehúzza?

- Vécét?

- Aztat.

- Mindig.

- Jesszus!

- Bizony.

- Szaráskor?

- Nemcsak!

- Jesszus!

- Éjjel is!

- Ezek is!

- Lehúzza?

- Már kérdezted.

- A cipőjét!

- Azt nem.

- Végigmegy?

- Végig.

- Szőnyegen?

- Igen.

- Leviszi?

- Felhozza!

- Basszus!

- Etyepetye!

- Jesszus!

- Kivagyunk!

- Basszus!

Kapcsolódó bejegyzés:

Kolozsvári fapados házinéni

Kolozsvári fapados házinéni lakást kínál diákoknak

2010-04-29T01:13:00.012+03:00

Alulírott Tentáuzend Elvira, kolozsvári fapados házinéni vagyok.

Fapados, mert én is csak a rendes, kolozsvári piaci árat kérem havi albérletért az egyetemista diáktól.

Ez mindössze havi 20 euró.

Aki ezen felül extra vagy ól-inklusszív szolgáltatásokat igényel, az természetesen a következő felárakat fizeti:

- Nem sétáltatja Joghurt nevű sánta kutyám naponta kétszer, reggeli és esti szaráskor: 10 euró

- Nem szereti hangosan rajongva Joghurt nevű sánta kutyám és Czibere macskám : 10 euró

- Nem hozok hetente a saját lakásomból a magának kiadott lakásba apró raktározni valókat: szekrényeket, ágyakat, zakotát, törökbársony süveget és gyöngyéletet: 20 euró

- Elmarad a napi hetvenhúsz perc izgalmas mese a hányatott életemről, illetve az azt követő kétórás kiértékelés: 30 euró

- Ákos bácsi orosz fogságáról sem mesélünk, és elmarad a kinyerma, valamint a játék és muzsika tíz percben: 20 euró

- Nem jelenek meg váratlanul, saját kulccsal, éjjel avagy nappal szétnézés végett a kedves bérlőnél: 40 euró

- Nem tartok ellenőrzést a kedves bérlő szekrényében, azzal, hogy végülis az én házam, az én szekrényem: 20 euró

- Eltekintés napi 3-8 apró bevásárlástól, nekem, szőnyegkiporlástól, nekem : 30 euró

- Egy szavam sincs partnerkapcsolataihoz: 10 euró

- Tekintetem sincs hozzájuk: 20 euró

- A kedves bérlő nem szállásolja el Messzeföldről hozzám váratlanul vendégségbe érkező, elmeszesedett és megepekövesedett rokonaimat: 10 euró

- A kedves bérlő nem fürdeti és szórakoztatja kamaszkorú negyvenhatéves fiamat, Monyókát, aki egy hólapátolástól kapott orrvérzés miatt lett gyegyós: 30 euró

Összesen: 270 euró per diák.

Szeretettel,

Elvira néni, professzionális szomszédasszony

Nagyvonalú hatóság

2010-04-26T21:30:00.006+03:00

- Ön szingli?

- Ühüm.

- Hangosan és egyértelműen kell erről nyilatkoznia, kéremtisztelettel. Tehát, mégeccer: “Ön szingli?”

- Igen.

- Tud róla, hogy május végéig férjhez kell mennie?

- Jó, de én férfi vagyok.

- Ez idő szerint női ruhában van, és nekünk ebből a tényből kell kiindulni.

- Jó.

- Írjam ezt fel inkább a tegnapi dátummal? Milyen ruhában volt tegnap? Szeretnék segíteni önön…

- Tegnap vegyes volt: alul férfi, felül női.

- Ez esik. Mert fordítva lett volna releváns.

- Ja…

- Továbbá: szokott találkozni vagy véleményt cserélni más szinglikkel? Esetleg eszmét terjeszteni?

- Igen...

- Nézze, azelőtt ügyvéd voltam, és megszoktam, hogy védjem az olyanokat, mint ön. Szeretnék segíteni. Alapozhatja a védekezését arra, hogy tagadja, hogy másokkal együtt szervezetten szingli és/vagy eszmét terjeszt…

- Alapozom a védekezésem arra, hogy tagadom, hogy másokkal együtt szervezetten vagyok szingli és/vagy eszmét terjesztek.

- És törli magát az iwiwből, mert azzal tudnák önt szembesíteni…

- És törlöm magam az iwiwből, hogy ne tudjanak azzal engem szembesíteni.

- Különben ne aggódjék, mert az eszmék terjesztése csak akkor számítana, ha rá tudnák közvetlenül bizonyítani önre, hogy a többiek annak hatására cselekednek, hogy ön terjeszti az eszmét. A demokrácia ilyen. Mint ahogy hiába tudja mindenki, hogy a kurvák miért állnak az út szélén - amíg nincs tettenérés, addig demokrácia van.

- Igen.

- Nincs valami más, súlyosabb ügye is? Segíteni akarok! Ha valami más ügye is volna, ami súlyosabb, akkor nem ez, hanem az számítana. Mert ezek kumulálódnak, tudja, és csak a legsúlyosabb számít. És akkor végig az szerepelne a papírokon! Megúszná a súlyosabbal.

- Nem tudom…

- Például: előfordul, hogy nem hisz a hajrában vagy éppen megtagadja a hajrát?

- Hát…

- Vagy nincsenek például kételyei? El szokta-e veszteni a reményt? Vagy szokott-e szeretkezés közben nagyon hangosan kiáltani?

- Nem szoktam, csak mérsékelten hangosan.

- Magas vagy mély hangfekvésben? Közben vagy a végén?

- A végén. Az elég nekem. Ez számíthat?

- Nem. Ezt csak kíváncsiságból kérdezem. Mindig érdekelt, hogy más ezzel hogy van.

- Viszont vannak kételyeim és néha elveszítem a reményt.

- Na! Írhatok szakszerűen "csüggedést"?

- Kérem! Ez számíthat?

- Igen! Itt írja alá! Meg itt és itt meg itt.

- Köszönöm!

Kovács-Szabó János István anyatársa betelefonál a “kívánságmuzsikába”

2010-04-08T16:35:00.002+03:00

- Jajdrágajóistenem, milyen nehezen jutottam be magukhoz, a fene a csőrit a telefonnak, aki aztat kitalálta, nem tudom már miótától próbálom, szeretném megmondani, nem tudom, ha hallják, amiket mondok itten, hogy küldöm a zenét az én drága Anuskám születésnapjára, hatvanharmadik éves; mondom az uram öccsének, az én szerencsétlen sógoromnak, elitta már itten nekem az eszit egészen, te Pityu, én megpróbálom felhívni a tévét, valahogy bejutok én is, nekem ne mondja senki. Kérem szépen aztat az éneket, Tamásgábortól, hogy a “Nem még zöldell szamosvíze szívem alatt”; a jóisten éltesse magukat, jaj de jó látni, hogy visszajött, kedves Manyika, a szülési szabadságról; egész nap nézem magukat, az egész ország mind magukat nézi reggeltől estig, más tévéket már nem még néz senki sem, hogy a fene rágná ki a csipáját annak, aki magukat bántsa, mert mindenki magukat bántsa és be akarja szüntetni amiótától magukat tudják, na a fene a csőrit nekijük! Manyika, a haját ne még kösse hátra, igyon köménymagos teát és tegyen egy törülközőt a melle alá, magának jól áll így, kibontva is, olyan, mint a Dezdemóna haja; Dezdemóna egyik szomszédom, egy híres ávokáta, román, de nagyon rendes, egyem a szívit magának, kívánok sok egészséget, reményt, szeretetet, szóval Tamásgábor, a “Nem még zöldell szamosvíze szívem alatt”…

- Mi most sajnos csak a “Kék ibolya, szállj hazámnak egére – hejj, magasra, magasra!”…

- És a sógornőmnek, a kisebbiknek, Erzsikémnek Nyugatnémetországba és lányának, Ikeának, Svédországba áprillis húszadikára, ez nekem a kisebbik sógornőm, a nagyobbiknak nem még küldök, mert az nem tud magyarul, mert süket szegényke, azótától amiótától volt egy cukorbaja, abból maradt nekije vissza valami és – gátá! - megsüketült, minden baja volt nekije is, fene a csőrit, már tizenhatévesen – tizenhatévesen! - császárolták, és kiderült, hogy nem is kelletett volna; és Tőkés püspök úrnak neve napjára, hogy legyen ereje nekije, egyem meg a szívit, jaj, hogy meg van öregedve; és az én drága apatársamnak, Kovács-Szabó János Istvánnak, a Tulipánt uccába, kívánok sok egészséget, a zisten áldja meg aztat a szorgalmas kezit, mindig dolgozik, állandóan van nekije ilyen meg olyan csubuk munkája, most is csinált nekem egy régi givettából egy laskanyújtót;, és aztán a középső lányának névnapjára a Surgyélán uccába, április tizennyolcadikára, és az én Pintyőkémnek - amikor mentünk iskolába, mindig megvárt engemet, és mikor mentünk haza – a drága! - akkor is mindig megvárt - aztán együtt dolgoztam a nővérével, Demissziával a Lépéménél, nekije román nővére volt, az apja után, a mostani vajgyár, akkor lepedőgyár volt, még a régi demokráciába, kívánom a Pintyőkémnek, hogy a jóisten adjon nekije hosszú életet, hogy fel tudja nevelni aztat az unokáját, mert az a tikelósz fia, annak vége – gátá! – egy semmirevaló, ádáz tekergő, egy olyan tikelósz, aztán küldöm a jókívánságaimat az én drága Fannikámnak Szamosfalvára, május nyolcadikára, együtt voltunk a nagy bajban a Pécsélében, ott dolgoztunk a kantinban, a legnehezebb időkben, amikor Pistuék még itten voltak; és Kelemennének, az én drága Andrisom menyének és kicsi fiának, Bogdánkának és az ő Bucókájának május tizenötödikére, hogy egymást ne még bántsák, mert jó a zisten, és mindent lát a szemivel, és semmit se hagy figyelmen kívül, mindenki aztat kapja meg magának a végin, amit érdemel.

- Mi most akkor a “Kék ibolya, szállj hazámnak egére, hejj, magasra…”

- És Butyik Zolinak, a nagyobbik öcsém sógorának a Pillangó telepre, május negyedikére, kivéve a feleségit, az egy megátalkodott, egy olyan szpúrkáta perszóna, fene a csőrit nekije, és minden kedves szomszédomnak, Balikánénak a hetedikről, Pilinyákéknak, a jóisten tartsa meg őket boldogságban, hogy tudják befejezni az izolálást a lakodalomig, Munyóka unokájának és kishugának, a Corupției uccába május hetedikére, az én drága Marikámnak, Maroskatódra, porcukor ment nekije az orrába, amikor gyerek volt - és majdnem gátá volt! -, Dezső tiszteletes úrnak, a Cipész uccai kistemplomba és feleségének ugyanoda, a feneacsőrit; ha lehet, akkor Tamásgábor: “Nem még zöldell szamosvíze szívem alatt”…

- Mi viszont a “Kék ibolya, szállj hazámnak egére, hejj …”

- És az én drága uramnak, a fene a csőrit, nem még akart engedni telefonálni, de nem rossz ember, amikor nem iszik, meg aztán az én drága Andrisom menyének és kicsi fiának, Bogdánkának és az ő Bucókájának, és ne felejtsék el Pintyőkét, szegény feje, az a tikelósz fia nekije, a nagyobbik vejemnek gyógyulást kívánok, adjon a jóisten neki is és a az egész családjának minden lehető legjobb jót, búzát, békességet, reményt, jaj, és főleg egészséget, Bilike keresztlányomnak és kisfiának; utána meg Álbuleszku doktornak április tizenhetedikére, a jóistem a keze nyomát is áldja meg nekije, ő mentette meg az én Sunyókámnak az életit, amikor az gátá volt, mind fosott szegény nekünk itten, mint a Kilin lova pünkösdkor a Pillangó uccában, mondta az én drága apatársam, hogy ez nem jó, amikor ő gyerek volt, csak úgy ették a murkot a kertben, nem még volt semmi bajuk tőle. Hogy nekije ne mondja senki. Az én Sunyókám az itteni Lajosomnak, úgye, a mostohaöccse, drága jó gyerek, neki is sok boldogságot, és ne még vesztesse el a reményt, mert, jaj, Sunyókám, mondtam, hogy tartsad nyitva a csipádat, tudjad, hogy a zisten itten van és lát, nyitva van a szeme nekije, és mindenki aztat kapja magának a végin, amit érdemel; láttad, Sunyókám, hogy még járt Kilin néni is a végin? A szélső Kilin néni, a tojásos, akinek a varrógép becsípte a fülit a Csészéménél, nem a másik! Bottal ütötte a vejinek a nyomát, és hiába: gátá!

- “Kék ibolya, szállj hazámnak egére/Hejj, magasra, magasra"!”

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Egyes korábbi Kovács-Szabók:

Kovács-Szabó a gyerekverésről, a télről, a románokról – ez volt az első

Kovács-Szabó János István és felesége megnézték az Avatárt

Kovács-Szabó és a nemzetközi Kríza

Kovács-Szabóné védi Michael Jacksont az urától

Továbbá:

Műsorismertetés

Gyors magyar idegenvezetés Kolozsváron

2010-04-02T16:07:00.003+03:00

Láttam ma a városban egy nagyon gyors magyar idegenvezetést.

Egy kis bácsika kiáltozott türelmetlenül, csúnya rekedt hangon az általa vezetett csoportnak, amelynek tagjai a Mátyás-ház előtti vásárban vegyültek el, szépen, ráérősen.

- Gyorsan, gyorsan, nem várhat a busz, haza kell érnünk, nagypéntek van, az istenmegfizeti, emberek!

És akkor megkezdődött a gyors idegenvezetés, valahogy így:

- Ez a Mátyás háza, ott a tábla rajta, nézzék meg, kész, tovább! Ez a szapijencia, nem állami, egyfrancot, a románok nem adják, Bocskay itt született, menjünk tovább, emberek! Ez itt a templom, nyolcvanszor-ötvenszer-ötvenszer-nyolcvan, kereszttel nyolcvanhét, ne menjenek be, hideg van és nedvesség - kell az a magának? - megyünk! Márton Áron, igen, jól tippelt, dugva lett felállítva, románok nem engedték. Ez a Mátyás szobra letakarva, románokkal takartatták le magyar kommunista libatolvajok. De ennek vége, kilencet kell még csak aludjunk, de ne itt, emberek, ne itt, menjünk! A Nemzetiszínházunk, románok énekelnek benne. Avrámjánkúszobor, igen, ez az, nókómment, ne fényképezzen, nem a miénk, menjünk! Ez a temető, sár van, beköltöztek a románok, ez itt a bólyaiegyetem, románok laknak benne, lebontották, most benne laknak, ez a szabók bástyája, ne menjen közel, románok laknak benne és svájci zsoldosok, ez itt a Bánffy-palota, románok nem engedik, benne laknak. Ez itt a kakasos templom, hálistennek zárva van, Kóskároly, hetvenszer-negyvenszer-harminc – kakasostól: százöt.

Kovács-Szabó János István és felesége megnézték az Avatárt

2010-03-25T22:02:00.002+02:00

Kovács-Szabó János István felesége telefonon beszélt az anyatársával. Kovács-Szabó nem szólt bele, a konyha sarkában, a kisszéken ülve dolgozott. Mert akadt egy kis csubuk munkája: egy kuplung maradványainak felhasználásával porszívót javított Bálint Tibor unokanővérének. (A nyárra gondolt, gyerekkorára, a kertre, ahonnan csak kihúzták a murkot és lerázták a földet róla, úgy ették. Semmi bajuk nem volt a gyerekeknek akkoriban. Neki ne mondja senki.)

- Te, Erzsike, kelletett várjunk négy álló órát a másik buszra. Aszongya János, hogy menjünk addig a moziba. Jó.

Te, én nem még voltam moziban nem tudom miótától. Hát ez a hülye, nem nézte meg, hogy milyen moziba megyünk. Jó sokba került, na mindegy, beengedtek minket egy nagy moziba: egy olyan bihajnagy ekránja volt! Mostan mind olyanok vannak. Az ajtónál állt egy badigárdfiú és mindenkinek adott egy nagy, bihajnak való napszemüveget. Ez háromdimenziós film, és eztet szemüveggel kell nézni, mehanem, mind összefut a szemed előtt a betű.

Jajbasszamafülit ennek az embernek, milyen filmbe vitt ez engemet! Hát, Erzsike, én nekem az agyam ment ki a fejemen: valahol mintha mind felettem meg alattam ordítozott volna a film nekem. Ez a hülye meg se mozdult, csak eltehénkedett nekem a széken, feltette a pofájára a napszemüveget és csak élvezte, mint Bolondsándor.

Valami embereket befektetnek egy ekográfba, elalszanak, és azt álmodják, hogy állatok leszenek, de csak félig, és amiket álmodnak, az igazából meg is történik, de egy másik bolygón. Igen, ez, tudod, ilyen stincifikó fántásztik. Kék emberek lesznek, mint valami majmok, farkuk van nekijük és hülye nagy negyvenhatos lábuk, mint Bolondsándornak. De olyan édesek, ahogyan mozgatják a fülüket. Jajde olyan hülye nézése van nekije, hogy mind megálmodom éjjel, baszamafülit.

Egy pasasnak levágják a lábát a vietnámi háborúban, és befektetik az ekográfba, és akkor valamit csinálnak vele, hogy olyan kék bentszülött majomember lesz belőle. Adnak nekije gépeket, és elküldik egy másik bolygóra a dzsungelbe, hogy kémkedjen a bentszülöttek között. Ottan megismerkedik egy bentszülött lánnyal, aki közben varázsló is. Olyan majomka az is. De eztet ő közben mind álmondja! Amikor már régótától oda jár, azok a majomemberek befogadják őtet, megtanítják vadászni meg főzni meg, mittudomén, varázsolni, és adnak nekije is egy olyan stincifikó fántásztik lovat, amilyen nekijük is van. És akkor ez a pasas átpártol a gyengébbek oldalára, mert beleszeret a nagyfülű majomlányba, és megvédi őket az amerikai katonáktól, akik ki akarják vágni alattuk aztat nagy fát, amin ezek laknak, mert valami drágakövet akarnak kibányászni onnan a fa alól.

A végén mindenki sír ebben is, már majdnem én is sírtam, de a frász evett meg engemet ottan. Mindenféle szörny jött, ment, te, én úgy elkezdem ottan félni, mind néztem hátra, mögöttünk nem ült senki, mert alig voltak emberek a moziban. Hát ki az a hülye, ugye? Régebben is féltem a moziban, hogy nehogy jöjjenek a patkányok. Nekem mindig gyomoridegem volt a moziban. Hol a patkányok, hol a bolhák. Ez meg mellettem csak tehénkedett a székben, és bámulta végig, meresztette a csipáját a napszemüveg alatt, meg se mozdult. Na, mondom magamban, kelletett nekünk stincifikó fántásztik! És az a nagy ekrán miatt olyan közel volt a film, hogy az volt az érzésed, hogy rajta vagy te is. De szépek a színek. Fájt a fejem, gyomoridegem volt, de nem még mertem levenni a napszemüveget, mert az ajtónál végig ottan ült a badigárdfiú, és mind pont engemet nézett, féltem, hogy megszólít, ha leveszem. Aszittem, hogy ez alszik mellettem, úgy el volt ottan tehénkedve, mint Bolondsándor, engemet meg mellette a frász evett meg egyedül. Há, mikor jövünk el, te ez aszongya, hogy nézte, nyitva volt nekije végig a csipája! Jajbasszamafüledet még máma, hogy tudtad eztet nekem végignézni? Aszongya, hogy tanulni akart belőle, és jól megfigyelte.

Egyes korábbi Kovács-Szabók:

Kovács-Szabó a gyerekverésről, a télről, a románokról – ez volt az első

Kovács-Szabó és a nemzetközi Kríza

Kovács-Szabóné védi Michael Jacksont az urától

Szeretkezés utáni első, legédesebb álomból

2010-03-09T22:04:00.017+02:00

- Gyula, hallod ezt a rémes brummogást? Ébredj!

- Nem…

- De. Mi brummog így? Nem kéne megnézned?

- Nem…

- De!

- A motor brummog…

- Milyen motor?!

- A ház motra.

- Nincs semmi motra a háznak, fiam!

- Villám brummog…

- A villám nem brummog.

- Akkor a paradicsompalánta brummog...

- Nem lehet!

- A babapiskóta brummog…

- Nem!

- Akkor valaki jár a fák hegyén.

- Hol???

- Talán maga a remény.

- Hol?

- Talán maga a félelem.

- Mi?

- A paradicsomfasírt…

- Mi?!

- Mintyenás Rádu fia brummogtatja a kocsiját.

- Kicsoda?

- Mondják, maga a remény... Mondják, maga a félelem...

- Ki!?

- Mintyenás Rádu fia.

- Hol?!

- A fák hegyén.

- Nem lehet!

- A ház előtt...

- Na, látod, az lehet!

- Igen ...

- Aludjunk, Gyula.

- Ja...

--------------------------------------

Korábbi "fokhagyma van a rendszerben" rovat bejegyzései:

A jósnál

Fokhagymás palacsinta

Kulcsrakész lakás.

Betegesen nem hiszek a konspirációs teóriákban

2009-12-17T22:21:00.002+02:00

Az első furcsa tünet akkor volt, amikor elhittem, hogy Elvis Presley tényleg már nem él. Nem bújkál valahol immár öregen a rajongói elől, valóban meghalt, még aznap, mikor ezt bemondták a tévében. Szép marha nagy ember volt ekkor már, lerakodván a szívére és fenekére az a rengeteg banános mogyoróvaj. De akkor még gyerek voltam, nem figyeltem fel erre a furcsa gondolatra. Szüleimnek, tanítóimnak nem szóltam róla.

Aztán az egész tizenéves koromban fokozódott. A kamaszkor tele van veszéllyel. Idióta haverek, hülye olvasmányok. Egy szép napon azt vettem észre, hogy cseppet sem hiszem, hogy Kennedyt a CIA ölte meg. Vagy az oroszok. Aztán azt sem, hogy John Lennont ölte volna meg a CIA.

Diána hercegnő halála kapcsán nem hittem, hogy az angol királynő parancsára gyilkolták volna meg a őt azért, mert muszlim volt a barátja. (Kikapcsolódásképpen persze igyekeztem minél részletesebben elképzelni, hogy a szerencsétlen vénasszonynak mi lehetett a lelkében akkor, amikor megtudta, hogy böszörmény pasasa van egykori menyének, a jövendő király anyjának. Illetve mire gondolt, amikor megtudta, hogy a temetésen Elton John fog énekelni. Pedig akkor még Elton John nem is volt férjnél.) No, én betegesen arról fantáziáltam, hogy Diánáék egyszerűen túl gyorsan hajtottak a kocsival és nekimentek a korlátnak vagy a híd lábának.

Irigykedve nézem a velem egykorú szomszédom: nézem, ahogy megy az utcán, magában beszél, hadonászik, és meséli mindenkinek, hogy soha nem szálltak le a Holdra emberek - az egész egy trükkfelvétel, ami a szabadkőművesek rendelésére készült, viszont a zsidók pénzelték, mind az összes zsidó, ahány van, belepótolt. És a KGB ölte meg Csausészkut, választotta meg elnöknek Markó Bélát.

Tudja, doktor úr, én még most is hiszem, hogy az AIDS-et nem az amerikai titkosszolgálat fejlesztette ki, hogy megölje vele a négereket, hanem a majmok fejlesztették ki és szekszuális úton ragasztották át az emberekre. Hogy az ikertornyok ellen a repülőket nem Bush vezényelte titokban, hanem egyszerűen böszörmény terroristák követték el az egészet - de ez tényleg maradjon köztünk, doktor úr, mert ha kitudódik, nagyon megüthetem a bokámat.

A jósnál

2009-10-23T22:16:00.002+03:00

- Látlak, látlak, rege-róka-rejtem, amint együtt vagy a feleségeddel. Mosogat. És ott van még két szép, szeplős gyerek - hejj, rege-róka-rejtem!

- Hehehe, Szende nem szeret mosogatni. Majd megszereti?

- Nem Szende, hanem Hilda. Rege, róka.

- Szende a barátnőm neve! Habár én Pintyőkémnek hívom. És benne látom a gyerekeim anyját.

- Hildát is Pintyőkédnek fogod hívni, rege-róka-rejtem.

- Nem ismerek semmi Hildát.

- Begyes, vörös, szeplős: fog tetszeni. Szendét ismerted-e tavalyelőtt? - enyje, rege-róka!

- Nem.

- Na úgye!

- Szende hol lesz?

- Addigra rég fogod tudni, hogy már most Baraczkos Janival feni - hejjde rege-róka-reme-róma-ejte-rege, rejtem!

- Hehehe, hülye vicc, nem is ismerek semmi Baraczkos Janit.

- Szende már ismeri - hejj, rege! hejj, róka!

- Na ne! Kitalálod ezeket! Mondj valamit, ami hihetővé tesz, amit csak én tudhatok!

- Hejj, rege, hejj rejtem... Szende nem szereti hátulról. Na?

- Hm. Ezt te honnan tudod?

- Baraczkos Jani sorsából olvasom ki. Egyedül vele szereti hátulról. Rege. Róka. Rejtem. És mellette nőnek érzi magát, melletted gyepressziósnak.

- Hehehehe, te hülyéskedsz. Szende nem depressziós.

- Eőtted titkolja, hogy te ne aggódj. Rege-róka-rejtem. Ez is csak része annak az irántad való gyöngédségnek, bizalomnak, amit te annyira értékelsz benne. S ami miatt a gyerekeid anyját látod benne. És gyepressziósnak érzi magát melletted, rege-róka. Kérdezd csak meg Csicsás Antit, ő mindent tud!

- Csicsás Anti gyerekkori legjobb barátom, regerókabazeg!

- Ez szép és nemes gondolat. És ezt halálodig fogod hinni, és ez benne külön szép és nemes. Rege-róka-rejtem.

- Miért? Nem így van?

- Akarod hallani, miket mond rólad? Kéred az í-mélje pászvordját? - Azta hejj, te, rege, róka, rejtem!

Băsescu verse, tolmácsolva

2009-10-12T17:34:00.001+03:00

Ha a Víz felett csillagok szálltak,

Partra szálltál - s anyád nem leléd!

Mindhiába toppansz kisszobádba,

Nem röpül ma senki sem feléd...

Ó, megtudta, mily nyomor az élted,

S megrepedt a szíve a szegénynek.

Nem nyafognál, de most már késő.

Most látod, milyen óriás ő!

Eveznél. De nem bírja a karod:

Eltörött az evező lapátod…

“Vágyaimnak Sólyom László támadt.

Odahagytam ős lakom s anyámat.”

Itt megnézhető:

SUPER VIDEO! Poetul Traian Basescu recita din propria-i creatie!

StirileProTV.ro

(Levi, románul nem tudó magyarországi olvasó kérésére; de ajánlom a többi románul nem tudónak: Éva, másik Éva, Laci, Tomi, Névtelenek, valamint a románul alig tudó Zsu-nak, többieknek, mind.)

Ideális taxi-utas

2009-09-23T23:30:00.001+03:00

- Ha zavarja a cigaretta, eldobhatom esetleg, uram.

- Nem, nem, nem.

- Felhúzhatom az ablakot, ha muszáj.

- Nem, nem, nem, nagyon jó!

- Zavarja a mánélé? Vannak pofák, akiket ez zavar.

- Dehogy, dehogy, dehogy.

- Sajnos kerülnünk kell, mert a Rédzsélé Surgyelán Ál doj-ljá sugárúton jobb az út, és nem akarom tönkretenni a baumaxot. Érti?

- Persze, persze, persze.

- Npulámjá! nem kapcsoltam be az órát.

- Oké, oké, oké.

- Nincs aprópénzem.

- Köszönöm, köszönöm, köszönöm.

Kapcsolódó bejegyzés: Nem zavarja a taxisokat, hogy nem értek a kocsikhoz

Tartalék százwattos villanykörte

2009-09-01T20:24:00.001+03:00

Kivonják a forgalomból keddtől a százwattos égőket az Európai Unióban. A hagyományos villanykörtéket 2012-ig fokozatosan felváltják az energiatakarékos izzók. A profibb szomszédasszonyok futnak tartalékolni.... (Éppen úgy, mint régen. Például 1977-ben a földrengés utáni reggel Bezsán néni futott sót, lisztet, gyufafejet, pótkávét és pótaludttejet venni. Mást momentán nem lehetett kapni. Mert tudta, hogy most mindent Bukaresbe visznek.)

... Pleibesz Erzsi néni megkérdezte, hogy még mindig az Európai Unióban vagyunk-e és elszaladt százas villanykörtéért. Tizenhatot vett.

- Na, képzeljétek, nem is volt sor! Az emberek még nem tudják! - mondta, amikor hazajött.

- Menjazistenér, Böske! - csodákozott Tuba néni, szintén hivatásos szomszédasszony.

Igen, mert Pleibesz néni azt hitte, hogy hosszú sor lesz, és többször ki kell állnia a sort, mivel egy alkalommal egy személynek csak egy körtét adnak. Esetleg kettőt. Nem is volna rossz, ha legalább kettőt adnának. Ha az unoka nem volna táborban, őt is oda lehetne állítani, és akkor kettőjüknek egyszerre négyet adnának.

A boltban megkérdezték, hogy kell-e áfás számla, méghozzá faktúra, s ha igen, milyen szervezet nevére. Otthon eszébe jutott, hogy csak negyvenes körtét használ, valamint a budin és a kamarában tizenötöst, hogy spóroljon. De ezek ráérnek 2012-ig. Ezekből is akar venni, de azt majd, apránként, nyugdíjkor.

(a kép forrása: http://www.chinese-letter.com/images/Light-Bulb-Idea-Hand.jpg)

Fokhagymás palacsinta

2009-07-26T21:25:00.001+03:00

- Kérem a 15-ös számú palacsintát erről a listáról, ami, úgye, "sajtos, tejfeles, fokhagymás".

- Máris, uram.

- De fokhagyma nélkül.

- Upsz... Nem tudom fokhagyma nélkül adni, kell tegyek rá fokhagymát is. Benne van a rendszerben, nem tudom kivenni, leblokál a rendszer, látja, itt van: érintőképernyős rendszer.

- Nem baj, kifizetem a fokhagymát, csak arra kérem, ne tegye rá a palacsintára.

- Jó... Azaz... Upsz! Nem lehet, mert leblokál a rendszer. Benne van a rendszerben, nem tudok belemászni.

- Nem lehet valamit csinálni?

- Mari, itt van valaki, aki ki akarja venni a fokhagymát a rendszerből. Upsz. Most mit csináljak? Hívjam a rendszergazdát? Jó... Halló, Karcsi, itt van valaki, ragaszkodik hozzá, hogy vegyem ki a rendszerből a fokhagymát. Segítesz? Nem te tetted bele, nem tudsz belenyúlni, azt mondod? Upsz! Értem. Tehát, Karcsi, a rendszergazda nem tud belenyúlni, nem ő tette bele.

- Na, ez jó!

- Aszongya Karcsi, hogy ha önnek van kivételező kártyája, akkor azt esetleg le tudja a rendszer olvasni, és kiveszi a a fokhagymát.

- Azt honnan?

- Bármelyik újságos bódéban kiválthat egyet, ott regisztrálják.

- Vajon?

- A rendszergazda aszongya most nekem telefonon, hogy ön például egy újságosbodénál csak be kell, hogy diktáljon egy Emberi Indokot, hogy miért kér kivételt, például miért nem kell a fokhagyma is. De most, hétvégén nem fog ilyen újságosbódét találni. Esetleg megpróbálhatja egy benzinkútnál...

- Egyszerű emberi indokom van: nem akarom ma este a barátnőmre lehelni a fokhagymaszagot.

- Upsz! Miért nem mondta ezt? Ha a barátnője is megeszik egy sajtós, tejfeles, fokhagymás palacsintát, akkor nem érzi majd az ön leheletén a fokhagymaszagot.

- Jó, na, akkor kérek egyet neki is, fokhagymával.

- Rendben. Upsz... Aszongya Karcsi, hogy nincs most bevive a rendszerbe az információ, hogy volna nőnek kiszolgáltatható adag. Most mi legyen?

- A fenébe!

- Várjon csak, aszongya Karcsi, hogy megpróbál segíteni. Mondja csak a barátnője nevét!

- Hát, bevallom, ha már itt tartunk, hogy a barátnőm fiú...

- Upsz... De hiszen ez pont jó! Mert két férfinak való adagról viszont éppen van rubrika a rendszerben. Minek vallja magát a barátnője: férfinak vagy nőnek? Mert a rendszernek nem mindegy.

- Kettős identitása van.

- Upsz! Karcsi, hallod? Kettős valamije van neki. Na, akkor most mi legyen? Mije van neki kettő?

- Mind a kettőnek vallja magát: férfinak is, nőnek is.

- Hallod, Karcsi, mind a kettőnek vallja magát. Na. Azt mondod, Karcsi? Upsz! Aszongya a rendszergazda, hogy akkor nem fog működni...

- Akkor kérek két adagot magamnak, fokhagymásan mind a kettőt!

- Rendben. Ez talán működik... Upsz! - azaz majdnem működik, de nem egészen: mondja itt nekem a rendszergazda, hogy sajnos úgysem fogja tudni átruházni az egyiket barátnőjére. Ez nagy baj lesz?

- Neeeeeeeeeeeeem! Megeszem én mind a kettőt.

Nem zavarja a taxisokat, hogy tényleg semmit sem értek a kocsikhoz. Mindig jól elbeszélgetünk.

2009-07-09T14:23:00.001+03:00

- Már elnézést, hogy csak így tudunk menni ezzel a kocsival, uram. És becsukom az ablakot, ha zavarja... Ha volna ripropszáz - vagy még inkább: ripropszázötven! - lóerőm benne, akkor igen, uram, az volna kocsi! Nem?

- De.

- Új kocsi, tizennyolc hónapos. Azelőtt egy Lumbágóm volt. Egy bizsu! Szerettem. Egy ezerszázötös Lumbágó Laura.

- Igen?

- Igen. Na, de most ezekkel a kavernákkal városon belül hiába kínlódok. Leszoptatom, mondjuk, amikor van háromszáz méter egyenes út. De az nem elég, és akkor ugyanott vagyok, npulámjá! Hát nem?

- De.

- És ennek a modellnek oldalt vannak a kavernái, közvetlenül a nessundorma alatt. Ezt ön is tudta. De az tudta, hogy ezért melegedik olyan nagyon?

- Na, ezt nem tudtam!

- Mondták a szervízben nekem: „uram, maga megbolondult, le akarja égetni időnap előtt”? Alig tizennyolc hónapos kocsi, és már négyszázhat periódusos rendszer van rajta. El volt a szaki képedve, nagy szemeket meresztett: „négy-száz-hat?!” Én se hittem, - hát hogy npulámjá lenne négyszázhat?! - de mutatja, és tényleg annyi: írd és mondd. Elhiszi?

- El.

- És újfajta hektánban számolva, uram! Újfajta hektánban: négyszázhat!

- Ja, igen. Négyszázhat hektán.

- Nem! Négyszázhat kilóhektán.

- Ja.

- Mondtam magamban, hogy kéne harminc kilométer járatás, és elmegyek Tordáig és vissza, jól leszopatom a partitúra cilindereket. De mikor, uram, mikor? Meghalni sincs időm, npulámjá.

- Hát, igen. Manapság.

- Naná! De amire nem panaszkodok – hogy ne csak panaszkodjak, uram – az a triatlon. A baloldali eredeti német triatlon. Uram, a magyarok tudnak főzni, a csehek tudnak sört csinálni, és, na, a németek tudnak kocsit gyártani! Nem így van?

- De.

- A másik, a jobboldali, az lengyel triatlon, de le van szarva. A balodali fontos, az van igénybe véve így városon belül, és az lejebb lóg. Magának is lejebb lóg a balodali, uram?

- Persze.

- Kopogjam le, hogy eddig csak a praktikert cseréltem le benne, a többi eredeti. Na, ne hazudjak: még kicseréltem a hátsó baumaxot, de az csak annyi. Tizenegy hónap garanciát adnak rá. Ezalatt ingyen zománcozzák, ha kell. Nem tudja mennyi most egy tizenötös baumax, a klónozott?

- Hm...

- Na, de háromszáztizenhúsz kilométerenként kell kicserélni a praktikert. Az semmi, uram. Tudja milyen pratktiker kell bele? Na, mit gondol, uram?

- Hm? Speciális?

- Nem, épp az, hogy nem! Szimpla praktiker, de francia auchan tárcsákkal.

- Francia? Na, az igen!

- Igen, szar francia, npulámjá! A franciák bort tudnak csinálni. És kell bele kábé harminckilences vagy harminctízes méret. Viszont visszafelé is forog, ami télen vagy latyakos időben csökkenti a huzavona vastagságát. Nekem, aki városon belül taxizok, ez fontos. Számoljon csak utána, uram!

- Hm, most, hogy – npulámjá - utána számolok: valóban.

----------------------------------------------------------

blog főoldalára: itt

Kovács-Szabó János Istvánné védi Michael Jacksont az urától

2009-06-29T18:38:00.000+03:00

- Istenem, milyen szépen emlékeznek rája, nagyon tehetséges volt - mondta Kovács-Szabó János István felesége és nézte a tévét.

Az ura is ott ült, de nem nagyon figyelt a tévére, dolgozott a szoba sarkában. Mert éppen volt egy kis csubuk munkája (egy konyhai robot fékjének keféjét kellett átszerelni egy varrógépre, Benjáminnénak). De azért válaszolt:

- Menjhagyjálbékémbe. Nyávogva énekelt. Még élt Csausészku, amikor először adták a tévében őtet. És én akkor megkérdeztem Jánoskát: te gyerek, ez mostan mi ez: fiú vagy lány?

- Jajbaszamafüledet, te mindenkit, mindig leszólasz. Látnálak csak tégedet! Mostan adták a tévében, hogy táncolt. Te, hogy az milyen figurákat tudott csinálni!

- Nahagyad, mert ugrált, mint egy majom.

- Tudod, te, ahhoz mennyi ántrénámént keletett?

- Keletett egy nagylófaszt. Tekergette a lábát ide-oda és nyávogott. És nagy füstöket és mindenféle színes gázokat eregettek a színpadon. Nem keletett nekije ahhoz semmi ántrénámént, aztat ottan találta ki helyben. Nekem ne mondja senki.

- Nagyokos vagy te, János azzal a fejeddel!

- Az is lehet, hogy SZIDÁ-ja volt és drogálta magát.

- SZIDÁ-ja van a te eszednek, az van nekije!

- Azt mondják, hogy nemrég átkeresztelkedett muzulmánnak.

- A te hülye eszed, az keresztelkedett át, János!

- Én már azótától nem értettem amiótától elkezdte kilúgoztatni az arcát, hogy legyen fehér, mert nem még akart néger lenni. Nézd meg, mind ki van lúgozva az arca nekije! Na, nekem ne mondja senki! És te, nem ez volt az, amelyik hipokondriák is volt?

- Nem. Elviszpreszli volt hipokondriák. És csak banántot és mogyorólekvárt evett, de attól feldagadt, és megmurált.

- Ez meg gázmaszkkal aludt egy üvegburokban. És csak sztérilizált ételt mert enni, mert félt, hogy megfertőzik. (Nem tudom, mit még lehet azon sztérilizálni, mert Amerikában már semmi íze nincsen az ételnek. Csak megfosat. Dani is eztet panaszolja, miótától kivándorolt. Még a muroknak sincs íze Amerikában. Mondtam nekije telefonon: emlékszel, Dani, amikor gyerekek voltunk, csak úgy kihúztuk a murkot a földből, kicsit leráztuk róla a földet, és csak úgy ettük; soha semmi bajunk nem volt...)

- ...Volt egy óriási földje, állatkertet és vidámparkot csinált rajta a gyerekeknek. Szerette a gyerekeket.

- Fogdosta a pucájukat nekijük.

- Fogdosta a te hülye eszedet neked, aztat fogdosta! Te mindent elhiszel itten nekem, amiket a politikusok mondanak...

Eddigi fontosabb Kovács-Szabók:

Kovács-Szabó a gyerekverésről, a télről és a románokról
Kovács-Szabó János István és a nemzetközi Kríza
Kovács-Szabó legkisebb lánya meg van ijedve...

Tizenötmillión ismerjük Deáknét. Bálint pedig még mindig katona.

2009-05-28T02:03:00.001+03:00

Hallottam a trolibuszon, egy nagymama mondta az unokájának: "Mert Bálint katona, fiam."...........................................................................................................................................
.................................................................................... . . . . .... . . . . . . . . . . . . . . . . .
Itt folytatódik

"Kérem, vigyázzanak, az ajtók záródnak" - kolozsvári metrótérkép

2009-01-03T17:40:00.001+02:00

Itt van

Hogyan került Matyi bácsi, Jászai néni és a fürdőkád a Mennyből az angyalba?

2008-12-17T20:01:00.001+02:00

Gyerekkoromban nagyszülők kezdeményezésére el kellett énekelni a fa alatt a Mennyből az angyalt. Ez mindig nagyon vontatottan ment, pedig a nagyszülőket imádtuk - nyugodjanak békében. Például azért ment vontatottan, mert én hosszú ideig alig értettem ebből a "Menj, bőla zangyal!"-ból valamit. Sokáig nem is tudtam, hogy magyarul van, hanem esetleg románul, mert általában az, amit nem értettünk azonnal, biztos románul volt, vagy nekünk nem volt szabad tudnunk róla többet.
A bejegyzés itt folytatódik

Át kellett írni mai tizenéveseknek az Egri csillagokat

2008-11-09T22:28:00.001+02:00

A múlt héten kavart nagy vitát és sok-sok anyázást, hogy Magyarországon átírtak népszerű Jókai és Gárdonyi regényeket, egyszerű, mostani magyar nyelvre, hátha így több iskolás is érti és olvassa őket. Jókai: no comment. Ő az első negyven oldalt önmagának és magyartanároknak írta, a többit nekünk. De arra jól emlékszem, hogy éppen azt tanultuk, hogy Gárdonyi mesterien fonta a szöveget, és hatásosan egyszerű, rövid mondatokat használt a cselekmények leírására, ezzel fokozta a drámaiságot. Például így: "Tíz nap múlva a szultán is útra kelt. Török Bálintot magával vitte rabláncon." Most már ezeket a rövid mondatokat sem értik? (Az Egri Csillagokat életemben mintegy 25-ször olvastam. Először 7-8 évesen)

→ folytatás itt →

Jópofa közlekedési és egyéb jelek (az internetről)

2008-09-27T15:30:00.000+03:00

→ tovább, itt →

Szükségbarkácsolás

2008-09-19T18:47:00.000+03:00

Rég szerettem volna egy bejegyzést írni háztartásbeli bolondos improvizációkról, kutyult javításokról, koca-barkácsolásokról, de kettős akadálya volt. Egyik: kellő illusztráció nélkül nem sokat ér, mert ilyesmit látni érdemes. És pihentagyú nap is váratott magára, hiszem pár fényképet is el kellett készíteni. Másik: bizonyos improvizációt esetleg olyan személy otthonában láttam, aki internetezhet és olvashatja ezt a blogot - és nem olyan a viszonyunk, hogy biztos legyek humorérzékében. Mintegy tucatnyi tákolást láttam különböző helyeken. Ezek közül néhányat merek itt bemutatni, hogy ne sértsek meg senkit. Érdekes, hogy a legtöbb idétlenséget jókezű, ügyes mesterembereknél láttam...

→ tovább →

Kreatív Blogger-díj: Kupecz, Bazár, Tibódi fészekrakás, M!, Nem semmi

2008-09-14T14:23:00.000+03:00

Tivadar bámészkodó és barátkozó blogja Kücsöktől kapta a díjat. Továbbadom Kupecznek, Géza Világbazár blogjának, M!-nek, a Nem semmi c. blognak, és a tibódi fészekrakó Andinak és Palinak. Sok más blognak is adtam volna, de ők már kaptak valakitől. Nagyon szakmai vagy művészi blogokat is kedvelek, de azok értékelését a hozzáértőkre bízom.

→ tovább, részletek →

Kinek van csomagolópapírral együtt megehető karamellája?

2008-04-21T19:30:00.000+03:00

Emlékszem a kolozsvári régi Sora áruházra – vagy például a piaccsarnok épületében levő nagy önkiszolgálóra. Főleg az utóbbi: óriási csarnok. Hosszú polcok, jellegzetes szag. Ezt a jellegzetes, tulajdonképpen nem kellemetlen, de a kissé dohosodó máléliszt szagára emlékeztető valamit érzem, ha biciklitúrán beesek egy olyan falusi boltba, ami még a régi betűkkel írja: UNIVERSAL.

Hosszú, egyszabású polcok sorakoztak ezekben a szép marhanagy kolozsvári és más városbeli önkiszolgálókban. Egyik polcon húsz-harminc méteren keresztül állt a borvíz: a Käcsulátá nevű gyógyvíz. Nagyapán tévedésből vett, és egy hétig kotlóstojás szag volt a házban. Másik polcon a látóhatárig halkonzerv, paradicsomos hal. Na, ezt szerettük. Egy ideig feliratokon ezt hirdették, illetve ezzel hergelték a puliszkát, ami nem robbant:

„Niccs o masä färä pésté”.

A bakaságban mi, a sorkatonák ezt továbbköltöttük:

„Niccs o masä färä pésté /De la pésté pulác krësté”.

Ezeket a nagy csarnokokat aztán 1989 után felosztották, először kettőbe, aztán négybe, nyolcba. És csináltak belőle sok kicsi boltot, élelemnek, cipőnek vagy mindenféle rongynak.

- Szerkezeti kérdés. – magyaráztam nagyanyámnak, akit a kilencvenes években elkísértem vásárolni, és csodálkozott, szédelgett a polcok között a kisédes, nem értette, hogy nyolcada akkora helyen hogyan férnek el ezek:

Fogkefe: erős szőrű, közepes, gyengéd szőrű. Sampon szőke, barna, vörös, ősz, festett, göndör, síma, leépült, korpás hajra. Budipapírt duplát, triplát, szimplát, bevágással, ahol szakad, bevágás nélkül, durvát, finomat, hólyagocskákkal rajta, fadarabkákkal benne, famentes, foszlós, omlós. Kettes, négyes, hatos, nyolcas tizennyolcas kiszerelésben. Tojás: fehér, barna, tyúk, fürj. Tej: sovány, kövér, tartós, összemenős, apahidai, napokai, kovalakti, albalakti, biharlakti, marosmenti. Cukormentes, zsírmentes, tejmentes. Túrórudi két méretben, négy ízű. Banán, zöld, banán, sárga, banán, barna pöttyös, banán, barna és lágy. Bőrös libazsír, másik – gondolom - nyúzott liba zsírja.

Valamelyik nap rábukkantam egy kis boltban a Super Cristal fogpasztára. Volt egy csomó globális fogkrém, és a sok globális fogkrém között ott lapult a régi narancssárga csomagolású szerényke: egyedüli fogpaszta a sok fogkrém között. Boldogan vettem kettőt. Most kulcs-szappanra vadászok. Mondtuk is a bakaságban két pulámjázás között:

„Ká szä kucsérëstj fémélyá/Foloszëstj szäpunul kéjá.”

Van-e valakinek véletlenül megmaradva megrághatatlan Eugeniá-ja, persze amiről még nem nyalta le a krémet? Vagy maradt-e valahol olyan átharaphatatlan, kocka alakú mézeskalács? Egyszer pionír koromban gyárlátogatáson, ott, ahol azt gyártották, kaptunk frisset, omlósat. Két hétig kellett utóérleljük otthon, hogy eredeti kemény legyen. Azután kezdtük csak szopogatni.

És megveszem, ha van valakinek régi csomagolású karamellája, nyolcvanötös évjárat. Vagy adok helyette Gumellát, azaz szappan ízű, törékeny rágógumit, nyolcvanhármas évjárat. Sztárügyvéd lett a kislányból, akivel kilencedikben a táborban csókoloztunk, és ezzel kínáltam.

Az a karamella olyan lapos, barna, eredetileg puhának szánt cukorka, amit nem lehet átharapni. Főleg olyan érdekelne, amiről nem lehet levakarni a csomagolópapírt. Ezért két Gumellát és egy doboz fejnélküli gyufát adok. Szóval olyan karamella érdekelne, amiről nem lehet levakarni a csomagolást, hanem a patkányjárta papírral együtt kell szájba tenni, szopogatni. Amikor már rágógumiszerűen rágható, akkor szépen felszívódik; és a visszamaradó nyálas papírfalatkát ki lehet az ablakon köpni, a Monostoron vagy – miért ne? – bárhol a világon.

Amit nem adok semmiért: nagyanyám kereken húsz éves kenyérjegye, 1988. ápriliséből. A rendszer szemérmesen Ábonamënt-nek nevezte, nem is derülne ki belőle, hogy ez kenyérjegy volt. Látható, hogy nagyanyám egyedül lakott (ez egyszemélyes kenyérjegy), tehát családonként egy ilyen kartont adtak. Havonta más színű volt, legalábbis Kolozsváron. Fel kellett mutatni kenyérvásárláskor, és így lehetett venni személyenként napi fél kiló kenyeret. (Pénzért! - nehogy a fiatalabbak azt higgyék, hogy ingyen kiutalták - a jegy azért volt, hogy a napi megengedett adagnál többet ne tudjanak az emberek vásárolni). Látható, hogy Magyari Gizel(l)a elvtársnő 6-án, 7-én, 23, 24, 25-én, 27-én, 30-án nem vásárolt kenyeret. Akkor ő már majdnem nyolcvanéves volt, keveset evett.

Felkészítő pincéreknek fürdőhelyi vendéglátóipari egységek számára

2008-04-12T00:53:00.001+03:00

Azt a fürdőhelyi vendéglőt, amit még mindig nem privatizáltak, és már nem is fognak, mert nosztalgikus értéke egyre növekszik, vendéglátóipari egységnek nevezzük.

§. Tálalás ősi készletben

Mindig a saját ősi készletet használjuk. Ez szürkésfehér vastag porcelán, oláhkék színű, széles sávval, benne a vendéglátóipari egységünk nevének rövidítése, hét betű, szintén mélykék színű betűk.

A konyakot és a vodkát nálunk vizespohárban, a bort konyakos pohárban, a sört pedig egy vastagabb vizespohárban szolgáljuk. A bort adhatjuk pezsgőspohárban is, a pezsgőt vizespohárban. Ezen kívül újabban gint is fogunk felszolgálni, ez egy fürdősó illatú gyenge pálinka, és a helyszín amúgyis egy fürdőhely vendéglátóipari egysége. De ehhez tonikot szoktak kérni hóbortból egyes vendégek, talán mert az elnyomja a fürdősó-illatot. Az is előfordul, hogy az iszappakolástól megzavarodott fürdővendég azt kéri, hogy öntsük össze neki a kettőt.

§. Az ültetés rendje. A vendégek figyelmeztetése az asztalok komplettálására

A fürdővendégek hajlamosak össze-vissza ülni az asztalokhoz. Mindenki egyedül akar ülni egy négyszemélyes asztalnál, vagy kettesben a párjával. És önkéntelenül azt a hibát követik el, hogy nem töltik meg szépen azokat az asztalokat, ahol már mások ülnek, de még van szabad hely. Ilyenkor kiáltsuk ezt: „Ne üljenek külön! Komplettálják az asztalokat, kérem!”

§. A vendég figyelmeztetése a villa megtartására

A második fogás elfogyasztása után vendég hajlamos a késsel együtt a villát a tányéron hagyni. Amikor vesszük el a tányérját, udvariasan szólítsuk fel a vendéget a szósztól csepegő villája megtartására, hiszen a tortát majd ezzel kell megennie. Ehhez használjuk nyugodtan a románból fordított, szabványos változatot, ami eredetiben így hangzik:. „Vä rog sä päsztrácc furkulicá.”

Ebből a valamekkora élettapasztalattal rendelkező fürdővendég már tudja, hogy a torta következik. De helyzetek adódhatnak. Lássunk egy gyakorlati példát! Ha a fürdővendég szabadkozik, hogy nyugodtan vigyük el a villát, ő nem kér tortát, ne tukmáljuk sokat, de ne is hallgassunk faragatlan módon. Ezt kell mondani: „Ne tessék butáskodni, tessék megenni, nagyon finom, nem lesz semmi baja tőle.” Hölgyeknek tegyük hozzá: „Ennyitől nem hízik el!” .Uraknak pedig ezt: .„Ennyitől nem hal meg!”

E téren még adódhatnak bonyodalmak. Lássunk még egy gyakorlati példát! A vendég ahelyett, hogy villát, amit megtartott, szépen lenyalná, beletöröli a papírszalvétába. Ne szóljunk semmit, az udvariatlanság volna. Mindössze mélyet és hangosat sóhajtva cseréljük ki a szalvétát.

§. A vendég figyelmeztetése a söröspohár gyengeségeire

Sörhöz akkor adjunk a vendégnek poharat, ha azt jó hangosan és ismételten kéri. Soha ne adjunk olyan sörös poharat, aminek két ellentétes oldalon csorba a pereme! Ez bizony egyértelműen udvariatlanság volna. A vendéget udvariasan a rövid „Ávéc grízsä!” szintagmával figyelmeztessük a söröspohár kicsorbult szájára.

§. A vendég kap még egy esélyt, hogy ne válogasson

Gyakran a fürdővendég fanyalogva jelzi, hogy elvihetjük a félig megevett sültszerű húst... Vegyünk egy gyakorlati példát! Udvariasan ajánljuk fel, hogy pihenjen kissé meg, és még próbálkozzon: visszajövünk később. (Székelyföldi fürdőhelyi vendéglátóipari egységben, ha a vendég kis darab mócsingot hagy a tányér szélén, kedveskedhetünk neki így: „No, háát ëz mëg mit véétett?”)

§. Az asztal letörlésének szabályai, amikor a vendég éppen fogyaszt

Ha mindenkit kiszolgáltunk, ne üljünk tétlenül, keressünk magunknak tennivalót, míg újabb fürdővendégek érkeznek, akik komplettálják az asztalokat. Törölgethetjük például a már fogyasztó vendégek előtt az asztalt. Ne nyúljunk ilyenkor az éppen fogyasztó vendég tányérjához, poharához: ez illetlenség volna! Fel fogja emelni maga, amikor közeledünk a törlőronggyal hozzá. Jól nevelt fürdővendég jó magasra emeli.

§. Cukros kávé felszolgálása a vendégnek

Főzzük bele jól a kávéba a cukrot, ne hárítsuk át a vendégre a cukrozás feladatát. De inkább tekintsünk egy gyakorlati példát: a vendég közli, hogy cukor nélküli kávét akar. Nehogy neveletlenül vonogassuk a vállunkat! A vendéget bátorítani kell. Mondjuk ismét kedvesen a hölgyeknek, hogy ennyitől nem fognak elhízni, uraknak pedig, hogy ennyitől nem halnak meg.

Csendélet, miccsel.

Természetesen ez csak illusztráció, hiszen ez egy ízléses összeállítás, de az ősi tányérkészletben

forrás: www.duat.ro/food1.jpg

Kovács-Szabó a gyerekverésről, télről, románokról

2008-02-17T23:47:00.000+02:00

Kovács-Szabó János István úr mindenhol ott van, ahol járok, félkövér, félmagas, középfokú és középosztályú, viszi a szót. Ott van, amikor a gyerekverés mint politikai téma kerül elő: ő az, aki tudja, hogy még senki sem halt bele egy jó atyai pofonba. Amikor pedig az egészséges táplálkozás van napirenden, ő az, akinek volt egy nagyapja vagy keresztapja, aki – neki ne mondjon senki, semmit! – egész életében: a jó nagy szalonna, a jó nagy hagymával, a jó erős szilvapálinka; a szivar nem esett ki a szájából – és kilencvenkilenc évet élt. És utolsó napig: mint a ménló. Orvost soha sem látott. A patikus, ha belőle kellett volna éljen, éhen halt volna.

Kovács-Szabó János István gyerekkorában télen derékig érő hó volt. Minden télen, és mínusz húsz fok, neki senki ne mondja. Az ablak befagyott, márciusig. Nem lehetett átlátni az út túlsó oldalára a hórakástól. Az a kályha tartotta a meleget, nem ez! Nyáron a murkot csak kihúzták a földből, lerázták a földet róla, és úgy ették a gyerekek. Soha semmi bajuk nem volt – neki ne mondja senki! Szeptember végén is lehetett fürödni. Azok nyarak voltak! És azok voltak a karácsonyok, nem ezek!

Ezeknek a románoknak a háromnegyede pedig nem volt itt, fent voltak a hegyekbe’ és Moldovába’, Olténiába’. Neki ne mondja senki!

Nincs lakodalom, hogy ne legyen ott, és mindig mellém ültetik. Erről jut eszembe: egyik oka annak, hogy nem nősültem még meg az, hogy félek (van mitől, mert van valószínűsége!), nehogy a Kovács-Szabó János István valamelyik lányát vegyem feleségül. Az ilyennek mindig van eladó lánya: nekem ne mondja senki!

Szexblogba: román szexuális nevelés 1985-ben

2008-02-16T01:28:00.001+02:00

(Réka – lokupecz – felvetette a szexblogok témáját: itt olvasható, kattints)

*

Tizenegyedikben (kb. 1985-ben) egy szép napon az iskolában összeterelték a fiúkat a díszterembe, mert egy orvos érkezett, szexuális nevelés céljából. (A lányokat más alkalomkor terelték össze.) A tanári kar tapasztalt káderekből állt, vihogásra és beköpésekre számított, és elszórtan be is ültettek közénk néhány tornatanárt, műhelytanárt vagy hasonló tekintélyt. Jött a doktor úr, kopott zakóban (alatta kötött gyapjúmellény), máskülönben pedig úgy nézett ki, mint Iliescu negyvenévesen 2005-ben. És két kerek órán keresztül biztosította a szexuális nevelést.

Természetesen ő is a kályhától indult, és bevezetőben, huszonöt percben közölte, hogy egy darab farok, két darab here. Mondjuk, jobb lett volna, ha az agylebenyekről vagy a szívpitvarról beszél, mert ezekről a rejtettebb szervekről sokkal kevesebbet tudtunk, és ennek megfelelően kevesebb figyelmet és szeretetet szenteltünk nekik. Utána következett a tisztálkodás fontossága, bő félórában, a hajmosástól a lábmosásig. „Ott is. Szappannal.” – mondta fojtott hangon Iliescu az egy farok-két here tájékát elintézve ennyivel. A szexuális nevelés második felében néhány szakmai jó tanács is következett: például tartsa mindenki a kezét este elalvás előtt a paplan felett.

Azt nem mondta el, hogy miért számít lidérces álomnak az, ha valakinek tizenhatévesen eszébe jut a szex, de ellenszerként azt tanácsolta, hogy az ifjú ilyenkor még nagyobb hévvel vesse bele magát a tanulásba és sportolásba. A teremben lankadt a figyelem, és a torna- és műhelytanárok egy része is már bóbiskolt. Nem lepődtünk meg: pár éve már nem csak azt tudtuk, akár gyakorlatban is, hogy merre található és mire képes például a csikló, hanem azt is, hogy valahányszor a felnőttek nem tudnak mit kezdeni a témával, az intenzív tanulás és a sportolás fontossága kerül szóba, negyvenhárom percben. (A hallgatóságban 15-18 éves, többségben már felnőttes gondolkodású, átlagos huszadik század végi ifjak ültek. Ráadásul jórészt művelt, az iskola profiljánál fogva olvasott, tájékozott fiúk voltak, akiket, mint egyébként az ipari középiskolák fiait is, a fontosnak minősülő szex mellett még kb. hetven téma érdekelt, a technikától a filozófiáig, a focitól a zenéig. Koruknál fogva változó sikerrel és hévvel, de tanultak, és így vagy úgy sportoltak. Rendesen tisztálkodtak, de ez már óvodás koruk óta nem volt téma számukra.)

Utána röviden szó volt a nemi betegségekről is, de csak futólag, mert az nem nekünk való téma. Aki csak tanul, sportol és tisztálkodik: megússza ezeket. De azért utalt a doktor arra az új, titokzatos, halálos nemi betegségre, ami a kapitalista országokban támadja meg az embereket, főleg a gazdagokat és a szegényeket. Azt hiszem, ekkor hallottam először az AIDS-ről. A szexuális nevelés lelkes, lendületes szónoklattal zárult: tizenöt percben a nemi élet fölötte másodlagos, szükségtelen és felesleges voltáról.